Tóth Zoltán
Saját élményű Addiktológiai konzultáns
A prevenció ereje
Még nem alkoholista, már nem tiszta – Miért tűnik az alkohol a legjobb szorongásoldónak?
Mindannyian szorongunk valamitől: a megkülönböztetéstől, a havi számláktól, a párkapcsolatunk sikerétől, egy szemét főnöktől, az iskolai vizsgáktól vagy éppen a korai kopaszodástól. De az igazi áldozat az, aki annak tekinti magát, aki a szorongását nem cselekvéssel, hanem kellékekkel, például alkohollal próbálja kezelni. Hisz az élet olyan, akár egy önkiszolgáló benzinkút. Várhatsz a kocsiban a dudára tenyerelve, vagy tankolhatsz magad. Senki sem dudál hosszabban, hangosabban, és eredménytelenebbül, mint egy szorongó áldozat.
Áldozatnak lenni könnyű. Először is jó érzés. Leveszi a válladról a felelősséget. Ha egyszer nem vagy felelős azért, ami történik veled, akkor senki sem várhatja, hogy bármit is kezdj a helyzettel. Ha rosszak a lapjaid, bedobod őket, és így soha még csak esélyt sem adsz annak, hogy vállalnod kelljen a nyerésre játszás kockázatát. És eközben minden szabad perced kitöltheted a balszerencséden való keserű elmélkedéssel egy üveg bor társaságában.
Kalapács leszel vagy szeg?
Aki szorongó áldozatként gondolkodik, az okból okozattá, cselekvőből szenvedővé alakítja magát. Ennél semmi sem ránt le valakit mélyebbre a szorongás mocsarába. Ha a világot hibáztatod, eljátszod a lehetőséget, hogy megváltoztasd. A megváltoztathatatlan dolgok oltárán feláldozod a megváltoztathatókat.
Nem az számít, ami történik veled, hanem az, hogy te mit kezdesz a kialakult helyzettel. Mindnyájan az általunk már nem befolyásolható erők áldozatai vagyunk. Azok az emberek kapják meg az élettől amit akarnak, akik azon dolgokra koncentrálnak, amiket uralni tudnak. Ők inkább okként akarnak élni, mint okozatként.
Ha ok akarsz lenni, ne gondolkodj okozatként. Ne az osztott lapokon rágódj, hanem arra gondolj, hogy hogyan játszd ki belőlük a maximumot. Ahelyett, hogy azt kérdeznéd: Miért pont én? Kérdezd inkább: Mit fogok kezdeni vele? Ahelyett, hogy önsajnálatba merülnél, utasítsd vissza, hogy beérd kevesebbel, mint amit akarsz.
A világ csak annyival tartozik neked, amennyit hajlandó vagy rajta behajtani. A behajtás módja pedig a kívánságaid valóra váltása. Mert végül neked kell döntened: szeg leszel vagy kalapács. Hisz a szeg elszenvedi a cselekvést, a kalapács viszont cselekszik.
A „csak egy pohár” hozzáállás, és ami mögötte van: a jutalom és lazítás pszichológiája
A legtöbb történet nem ott kezdődik, hogy „problémám van az alkohollal”. Hanem ott, hogy „jól esik egy pohár”. A nap végén. Egy nehéz meeting után. Egy stresszes hét lezárásaként. Ez a működés teljesen logikus, és nem véletlenül ennyire elterjedt.
Az alkohol ugyanis az egyik leggyorsabban ható „jutalomrendszer-aktivátor”. Már kis mennyiségben is fokozza a dopamin termelődését, ami az agy jutalmazó központját aktiválja. Ez az a rendszer, amely felelős azért az érzésért, hogy „megérdemled”, „jólesik”, „végre kikapcsolsz”. Innen nézve az alkohol nem tűnik problémának, inkább egy hatékony eszköznek, ami oldja a szorongást.
A gond ott kezdődik, amikor ez az eszköz elkezd rendszerré válni. Amikor a szorongásoldás egyetlen bevált módja az alkohol lesz. Ilyenkor már nem csak a lazításról van szó, hanem egy tanult mintáról. Egy reflexről. És ez az a pont, ahol az alkoholizmus kialakulása elindulhat, anélkül, hogy bárki észrevenné.
A kémiai hurok: amikor az alkohol már nem segít, hanem fenntart
Az alkohol rövid távon valóban csökkenti a szorongást. Sokan csak két pohár bor után merünk leszólítani egy nőt, vagy kiállni a színpadra egy százfős közönség elé.
Ez az alkoholnak a rövid távú, hasznos része. Hosszú távon viszont egy olyan biológiai hurkot hoz létre, amely éppen a szorongást erősíti. Ez elsőre ellentmondásosnak tűnik, de az idegrendszer működését figyelembe véve teljesen logikus.
Amikor alkoholt fogyasztasz, az idegrendszer „lelassul”. Ez a megnyugtató hatás azonban nem tart örökké. Ahogy az alkohol kiürül a szervezetből, az agy megpróbál visszaállni az egyensúlyi állapotába, sokszor túlkompenzálva. Ennek eredménye fokozott szorongás, ingerlékenység, nyugtalanság.
Ez az a pont, ahol sokan újra az italhoz nyúlnak. Nem azért, mert „bulizni akarnak”, hanem mert vissza akarják állítani azt az állapotot, amit korábban az alkohol hozott létre. Így alakul ki az a bizonyos kör: szorongás → alkohol → megkönnyebbülés → visszatérő szorongás → újabb alkohol.
Ez pedig már nem egyszerű szokás, ez már egy működési rendszer.
A láthatatlan okok: szorongás, trauma és fiatalkori magány
Fontos kimondani: az alkohol ritkán a kiindulópont, sokkal inkább következmény. A háttérben gyakran ott van a feldolgozatlan feszültség, a belső bizonytalanság, vagy éppen a kapcsolódási nehézségek.
A fiatalkori magány például hosszú távon meghatározhatja azt, hogyan viszonyulunk másokhoz és önmagunkhoz. Aki korán megtanulja, hogy egyedül kell megküzdenie az érzéseivel, az felnőttként is hajlamos lesz „eszközökhöz” nyúlni ahelyett, hogy más emberekkel érintkezne.
Ugyanez igaz a traumafeldolgozás hiányára is. A feldolgozatlan élmények nem tűnnek el, csak átalakulnak. Feszültséggé, szorongássá, testi tünetekké. Az alkohol ilyenkor egy gyors, de ideiglenes válasz ezekre az állapotokra.
És itt válik igazán veszélyessé a helyzet. Mert ami rövid távon működik, az hosszú távon rögzül. És ami rögzül, az egy idő után már nem választás kérdése.
Mikor érdemes megállni?
A legtöbben nem egyik napról a másikra jutnak el oda, hogy segítséget kérjenek. Inkább egy hosszabb folyamat végén, amikor már érzik, hogy valami nincs rendben, de még nem tudják pontosan megfogalmazni a problémát.
Érdemes ilyenkor feltenni néhány egyszerű kérdést. Mennyire tudsz megnyugodni alkohol nélkül? Mikor volt utoljára olyan estéd, amikor nem volt szükséged „valamire” a kikapcsolódáshoz? És talán a legfontosabb: mi történik benned, amikor nem iszol?
Alternatíva: mikor váltsunk „dugi italról” szakemberre?
A szorongás nem ellenség, sokkal inkább jelzés. A kérdés az, hogy hogyan reagálsz rá. Az alkohol egy válasz, de nem az egyetlen.
A mozgás, a tudatos jelenlét, a strukturált napirend vagy akár egy mélyebb beszélgetés mind olyan eszközök, amelyek hosszú távon is működnek. De van egy pont, ahol már nem érdemes egyedül kísérletezni.
Egy addiktológiai konzultáns nem azért van, hogy „rád húzza” a címkéket. Hanem azért, hogy segítsen megérteni a mintáidat. Hogy összekösse a szorongásod, a viselkedésed és a döntéseid közötti pontokat. És hogy alternatívákat adjon ott, ahol eddig csak egy út létezett.
Hogyan segít az addiktológiai konzultáns?
Egy addiktológiai konzultáns nemcsak szakember, hanem kísérő egy hosszú úton:
- Feltárja a függőség mögötti okokat (családi minta, trauma, stressz).
- Segít megtalálni az erőforrásokat a változáshoz.
- Összeállít egyéni kezelési tervet: pszichoterápia, csoportterápia, szükség esetén gyógyszeres támogatás ajánlása.
- Segít a visszaesések megelőzésében.
Sokan azért választják az addiktológia magánrendelés lehetőséget, mert itt diszkrét, ítéletmentes környezet várja őket, ráadásul gyorsan kapnak időpontot, és folyamatos figyelmet.
Ne feledje a szenvedélybetegség kezelhető!
Állapotfelmérésre, vagy konzultációra az alábbi telefonszámon tud bejelentkezni!
Abban az esetben, ha írásban szeretne időpontot foglalni kérem töltse ki az itt található űrlapot. Számomra fontos, hogy mielőbb megoldást találjunk a problémára, ezért minden megkeresésre válaszolok.
Az időpont lemondására lehetőség van a konzultációt megelőzően 2 munkanapon belül. A foglalt időpont előtt több mint 48 órával ez díjmentesen megtehető. A le nem mondott vagy későn lemondott konzultációs óra díja a klienst terheli.
Ha Ön a Kolosy utcai rendelőbe szeretne személyes időpontot foglalni, azt az alábbi naptáralkalmazás segítségével egyszerűen megteheti. Válassza ki az Önnek megfelelő időpontot!
