kapcsolati függőség
Mi rejlik a társfüggőség mögött
Mi a társfüggőség?
A társfüggőség egy tanult viselkedés, amely egyik generációról a másikra örökölhető. Ez egy érzelmi és viselkedési állapot, amely befolyásolja az egyén azon képességét, hogy egészséges, kölcsönösen kielégítő kapcsolatot alakítson ki. „Kapcsolatfüggőségnek” is nevezik, mivel a társfüggőségben szenvedők gyakran egyoldalú, érzelmileg romboló és/vagy sértő kapcsolatokat alakítanak ki vagy tartanak fenn.
A rendellenességet már évtizedekkel ezelőtt azonosították az alkoholista családok közötti interperszonális kapcsolatok évekig tartó tanulmányozásának eredményeként. A társfüggő viselkedést úgy tanuljuk meg, hogy figyelünk és utánozunk más családtagokat, akik ilyen viselkedést tanúsítanak.
Kit érint a társfüggőség?
A társfüggőség gyakran érinti az alkohol- vagy drog függőségben szenvedő személy házastársát, szülőjét, testvérét, barátját vagy munkatársát. Eredetileg a társfüggő kifejezés a kémiai függőségben szenvedő partnerek, a függő személlyel együtt élő vagy azzal kapcsolatban álló személyek leírására szolgált. Hasonló mintákat tapasztaltak azoknál az embereknél, akik krónikus vagy mentálisan beteg egyénekkel éltek kapcsolatban. Mára azonban ez a kifejezés kibővült minden társfüggő személyre, bármely diszfunkcionális családból.
A társfüggőség olyan jelenség, amikor valaki túlzottan függ mások társaságától, és képtelen önállóan boldogulni. Ez általában szorongással, depresszióval és magányérzettel jár. A társfüggőség lehet romantikus vagy baráti kapcsolatokban jelentkező probléma, és fontos tudni, hogy kezelhető. A kezelés általában terápiával és önismerettel történik, és segít a függőség okainak feltárásában és az önállóság fejlesztésében. Ha úgy érzed, hogy társfüggő vagy, fontos, hogy segítséget kérj, és ne hagyd, hogy ez az állapot befolyásolja az életedet.
Mi az, hogy diszfunkcionális család, és hogyan vezet társfüggőséghez?
A diszfunkcionális család az, amelynek tagjai félelemtől, haragtól, fájdalomtól vagy szégyentől szenvednek, amelyet figyelmen kívül hagynak vagy tagadnak. A mögöttes problémák közé tartozhat a következők bármelyike:
- Egy családtag kábítószer-, alkohol-, kapcsolat-, munka-, étel-, szex- vagy szerencsejáték-függősége.
- Fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazás megléte.
- Krónikus mentális vagy testi betegségben szenvedő családtag jelenléte.
A diszfunkcionális családok nem ismerik el a problémák létezését. Nem beszélnek róluk, nem állnak velük szemben. Ennek eredményeként a családtagok megtanulják elfojtani az érzelmeiket és figyelmen kívül hagyni saját szükségleteiket. „túlélőkké” válnak. Olyan viselkedésmódokat alakítanak ki, amelyek segítenek megtagadni, figyelmen kívül hagyni vagy elkerülni a nehéz érzelmeket. Leválasztják magukat. Nem beszélnek. Nem érnek hozzá a másikhoz. Nem konfrontálódnak. Nem éreznek és nem bíznak. A diszfunkcionális család tagjainak identitása, érzelmi fejlődése gyakran gátolt.
A figyelem és az energia a beteg vagy szenvedélybeteg családtagra összpontosul. A társfüggő személy jellemzően feláldozza szükségleteit, hogy gondoskodjon egy betegről. Íly módon mások egészségét, jólétét és biztonságát a sajátjuk elé helyezik, elveszíthetik kapcsolatukat saját szükségleteikkel, vágyaikkal és önérzetükkel.
A társfüggő emberek jellemzői:
- Túlzott felelősségérzet mások tetteiért
- Hajlam arra, hogy mindig többet tegyenek, mint amennyi a maguk része
- Hajlamos arra, hogy megsérüljenek, ha az emberek nem ismerik fel erőfeszítéseiket
- Egészségtelen függőség a kapcsolatoktól.
- A társfüggő bármit megtesz, hogy kitartson egy kapcsolatban; hogy elkerülje az elhagyottság érzését
- Rendkívüli igény a jóváhagyásra és az elismerésre
- Bűntudat önérvényesítéskor
- Kényszerítő igény mások irányítására
- Önmagunkba és/vagy másokba vetett bizalom hiánya
- Félelem az elhagyatottságtól vagy az egyedülléttől
- Az érzések azonosításának nehézsége
- Merevség/változáshoz való alkalmazkodási nehézség
- Problémák az intimitással/határokkal
- Krónikus harag
- Hazugság/becstelenség
- Gyenge kommunikáció
- Döntéshozatali nehézségek
TÁRSFÜGGŐ LENNÉK?
Kapcsolati függőség kérdőív
LetöltömHogyan kezelik a társfüggőséget?
Mivel a társfüggőség általában az egyén gyermekkorában gyökerezik, a kezelés gyakran magában foglalja a kora gyermekkori problémák feltárását és a jelenlegi destruktív viselkedésmintákhoz való viszonyukat. A kezelés magában foglalja az oktatást, a tapasztalati csoportokat, valamint az egyéni és csoportos konzultációt, amelyen keresztül a társfüggők újra felfedezik önmagukat, és azonosítják az önpusztító viselkedési mintákat. A kezelés arra is összpontosít, hogy segítse a betegeket abban, hogy kapcsolatba lépjenek a gyermekkoruk során eltemetett érzésekkel, valamint a család dinamikájának rekonstrukciója.
A cél az, hogy újra átélhessék érzéseik teljes skáláját.
Mit tehetünk, amikor megjelenik a társfüggőség?
Az egészségtelen viselkedés megváltoztatásának első lépése annak megértése. Fontos, hogy a társfüggők és családtagjaik tájékozódjanak a függőség lefolyásáról és ciklusáról, valamint arról, hogyan terjed ki kapcsolataikra.
Sok változásra és önfejlesztésre van szükség az érintettnek és családjának.
A társfüggőnek fel kell ismernie és fel kell vállalnia érzéseit és szükségleteit. Ez magában foglalhatja azt, hogy megtanuljunk „nem”-et mondani, szeretőnek, de keménynek lenni, és megtanuljunk önállónak lenni. Az emberek szabadságot, szeretetet és nyugalmat találnak gyógyulásukban.
A remény a további tanulásban rejlik. Minél jobban megérti a társfüggőséget, annál jobban tud megbirkózni a hatásaival. Ha információért és segítségért folyamodunk, az segíthet egészségesebb, teljesebb életet élni.
Forrás:https://www.mhanational.org
Ha úgy érzi, hogy a cikkben említett problémában érintett, forduljon bizalommal szakemberhez.
Állapotfelmérésre, vagy konzultációra az alábbi telefonszámon tud bejelentkezni!
- Telefon: +36 30 466 3532
- Email: toth.zoltan.addkonz@gmail.com
