Állapotfelmérésre, vagy konzultációra itt tudsz bejelentkezni!
Telefon: +36 30 466 3532
Miért Botlunk meg?
Visszaesés a felépülésben: rejtett okok és a megelőzés gyakorlati lépései
Facebook
Amikor hetek, hónapok vagy akár évek kemény munkájával elért józanság után mégis megtörténik a visszaesés, az első érzés szinte mindig a bénító szégyen és a bűntudat. Sokan úgy érzik, mindent a nulláról kell kezdeniük, és az eddig befektetett energia teljesen kárba veszett.
Szakemberként tudom, hogy ez a legnagyobb tévhit, ami csak létezik.
A kábítószer- és alkoholfüggőségből való felépülés ritkán egyenes vonalú folyamat. A statisztikák azt mutatják, hogy a visszaesés aránya meglehetősen magas, de ez nem a gyengeség vagy az akaraterő hiányának a jele. A visszaesés valójában egy figyelmeztető jel: egy piros lámpa, ami arra utal, hogy a háttérben meghúzódó rejtett okok és triggerek figyelmet követelnek. Ha megértjük ezeket a kiváltó okokat, és megtanuljuk őket egészségesen kezelni, sokkal hatékonyabban védhetjük meg a józanságunkat.
Nézzük meg, mik azok a láthatatlan csapdák, amik a leggyakrabban megbotláshoz vezetnek!
A fizikai csapda: Elvonási tünetek és a "PAWS"
Sokan azt hiszik, hogy az elvonási tünetek csak a szerhasználat abbahagyása utáni első hetekben jelentenek veszélyt. Bár a fizikai méregtelenítés (amely súlyos esetben, például alkohol vagy benzodiazepinek megvonásakor mindenképpen orvosi felügyeletet igényel) valóban az első nagy akadály, a neheze gyakran csak ezután jön.
A posztakut elvonási szindróma (PAWS) hetekkel, sőt akár 6-18 hónappal az utolsó használat után is jelentkezhet. Az agy kémiájának hosszú időre van szüksége a regenerálódáshoz. Ilyenkor a semmiből törhet ránk az indokolatlan kimerültség, az alvászavar, az ingerlékenység vagy a koncentráció hiánya. Az érintett könnyen hiheti azt, hogy „ha józanon is ilyen rosszul érzem magam, akkor mi értelme az egésznek?” Fontos tudatosítani: ez a gyógyulási folyamat normális része. A test és az idegrendszer éppen újraépíti önmagát.
A kezeletlen mentális terhek
A függőség ritkán jár egyedül; nagyon gyakran csupán egyfajta „öngyógyítási” kísérlet a mélyebb fájdalmakra. A felszín alatt gyakran szorongás, mély depresszió, feldolgozatlan traumák, vagy éppen poszttraumás stressz (PTSD) húzódik meg.
Ha a felépülés során csak a szerhasználat abbahagyására fókuszálunk, de a mögöttes lelki sebekkel nem foglalkozunk, az olyan, mintha egy sebtapaszt tennénk egy mély sebre. Az addiktológiai konzultáció és a terápia pontosan abban segít, hogy ezeket a mentális egészségügyi problémákat is kezeljük. A hosszú távú gyógyuláshoz elengedhetetlen, hogy szembenézzünk azokkal az érzésekkel, amelyeket eddig az alkohollal vagy a drogokkal próbáltunk elnémítani.
A mérgező környezet: Kik vesznek körül?
A függőség kialakulásában és fenntartásában hatalmas szerepe van a környezetnek. A felépülő egyének gyakran veszik észre, hogy ha visszatérnek a régi, megszokott társaságba – ahol az ivás vagy a droghasználat a norma –, a józanság fenntartása szinte emberfeletti küzdelemmé válik.
A felépülési folyamat része az egészséges határok felállítása azokkal szemben, akik nem tisztelik a józanságodat.
El kell távolodnunk azoktól a barátoktól, családtagoktól vagy kollégáktól, akik nem tisztelik a józanságunkat. Idővel el lehet jutni arra a szintre, hogy biztonságban érezzük magunkat olyan eseményeken is, ahol mások isznak, de a korai felépülésben a „száraz helyek és száraz barátok” elve életmentő lehet.
Hasznos lehet, ha van egy terv, amikor alkoholt vagy drogokat fogyasztó emberek között tartózkodik, és ha lehetséges, vigyen magával egy józan támogató partnert.
Hogyan előzhetjük meg a visszaesést?
A visszaesésnek számos oka lehet, amelyek egyedülállóak minden egyes embernél. Azonban néhány általános tényező kiemelhető:
- Mentális egészség: A szorongás, depresszió, poszttraumás stressz és más mentális betegségek jelentősen növelhetik a visszaesés kockázatát.
- Fiziológiai tényezők: Az agy kémiai változásai, az elvonási tünetek és a genetikai hajlam is szerepet játszhatnak.
- Környezeti tényezők: A stressz, a társas nyomás, a régi társaság és a magas kockázatú helyzetek mind kiválthatják a visszaesést.
- Kognitív tényezők: A negatív gondolatok, a vágyakozás és a visszaeséssel kapcsolatos téves hiedelmek is szerepet játszanak.
Mi az, ami bizonyosan segít elkerülni a visszaesést?
A tartós józansághoz egy komplex, személyre szabott „védőhálóra” van szükség! Nézzünk is meg párat!
- Támogató közösségek: AA, NA vagy más önsegítő csoportok látogatása, ahol megélhetjük, hogy nem vagyunk egyedül.
- Szakmai segítség: Folyamatos munka addiktológiai konzultánssal vagy terapeutával az érzelmi szabályozás fejlesztéséért.
- Vészhelyzeti terv (Krízisterv): Egy előre megírt, konkrét forgatókönyv arról, mit kell tenned, kit kell felhívnod, és hová kell menned, amikor a sóvárgás elviselhetetlenné válik.
- Új megküzdési stratégiák: Stresszkezelési technikák, új hobbik és egy egészséges, napi rutin kialakítása, ami csökkenti az unalmat és az életmódbeli káoszt.
Ne feledd a szenvedélybetegség kezelhető!
A legfontosabb, amit tudnod kell: egy megcsúszás vagy visszaesés nem radírozza ki a tisztán töltött időt. Nem kudarc, hanem egy borzasztóan fájdalmas, de értékes adat. Megmutatja, hol vannak még rések a pajzson. Ilyenkor a legrosszabb, amit tehetsz, ha beburkolózol a szégyenbe és elszigeteled magad. A visszaesés utáni legbátrabb lépés azonnal segítséget kérni, visszatérni a terápiába vagy a közösségbe, és közösen megvizsgálni: Mi volt az a trigger, amit nem vettem észre? Mit kell másképp csinálnom holnaptól? A felépülés lehetséges. Ha te is küzdesz, vagy úgy érzed, inog a talaj a lábad alatt, ne várj a mélypontig. Keress meg, és dolgozzunk ki közösen egy stratégiát a józanságod megőrzésére!
A cikk végére értél
Ha tetszett, oszd meg másokkal is!
Facebook
